2015
SZABADNAK SZÜLETETT
CZEGŐ ZOLTÁN

• Kiállítás: Fotó galéria
• Tábor: Fotó galéria

Aki már látott vadlovakat csapatban száguldani, ha csak filmen is, azonnal megérti a szabadság varázsát. Akkor is rádöbbenhet a földet megdübörögtető szabad életek láttán a szabadság életközelségére, ha maga amúgy a szabadság és a szabadok megfojtásának él, diktátorként. Országomat egy lóért! – így kiáltott fel a király egykor, mert hogy menekülnie kellett a felszabadulni akarók elől.

Ezt éreztette egyik nagy sikerű festményén Plugor Sándor – csak ki kell mondanunk! – a múlt század hetvenes éveiben; ég felé tapodó, ketrecet szétvető hallatlan energiát láttatott színesben, hogy megborzongott a néző: ekkora erő a szabadság vágya a lovakban is? Ekkora erőket vethet ketrecbe maga az ember, aki évezredek óta társaként tisztelte a lovat, mert egymáshoz kötötte őket a közös sors? 

Huszonharmadik alkalommal gyűlnek össze képzőművészek itthonról, külföldről Székelyföldön, táboroznak és teremtenek. Illik az az emberhez. Idén a téma a lófajták. Aki ezt kiötölte, azzal is számolt, hogy a teremtő művészek között, egymás közt esetleg valaki kitalál egy új lófajtát, amilyent még a hunok, mongolok, indiánok se láttak, legfennebb energiában dús álmukban. 

Az INCITATO hódit sok helyen immár, Debrecentől Kolozsvárig, Csíkdelnéig, száz felé. Miért maradna le a székely lovas nemzet, melynek fiai ott vágtáztak Napoleon ellen, mikor fél Európa sorjázott a szabadság oldalán, és ott nyergeltek Garibaldi szabadságharcaiban is! 

Az idei művésztábornak Bálványosfürdő adott otthont. Hét évszázad nézett az alkotó művészekre a várból, akik újjá teremtették szoborban, grafikában, festményeken a szabadság jelképállatait. A táborzáró közös kiállítás megnyitja egyben előttünk a teremtő képzelet művészi tárát is. Bizony, büszke lehet ez a nagyszerű kis város, Kézdivásárhely, hogy otthont adhat immár sorozatosan az Incze László Céhmúzeumban ennek a hagyományos tárlatnak. 

Mintha megidéznék művészvendégeink Fadrusz János Mátyás-szobrát, még előbbről a Kolozsvári-testvérek Szent György lovát is. Mindkettő csak egy-egy vágtára van Árpád vezérünktől és paripájától. A hont foglaló, visszafoglaló Vezér megtartó nyugalmától. 

A szabadnak született ember és nemzetség szeretetben intette mindig magához a maga szabadságából a lovat. Jól elvannak együtt sok évezrede. Ezt láttatja annyi ezer alkotás, irodalmi és képzőművészti hatalmas, gyönyörű „csűrökben”, Párizstól Kézdivásárhelyig. És ez a társítás nem melldöngetés ám, tanúsítja ezt az angol királyi herceg maga is Zalánpatakon, Uzonkában Háromszéken is. És ezen a napon, itt a Múzeumban, jó arra is gondolnunk, hogy nem is véletlen az egybeesés az Óriáspince-tetőn megrendezett székely vágta győzteseinek szóló hozsanna és a jelen levő, remek munkát végzett képzőművészek dicséretének ujjongó mámorában. 

Művészeink ezúttal is bizonyítják, nem vagyunk mi hátrább valók most sem másoknál. Lovaink ott lesznek Budapesten idén is a Hősök terén is. Képzőművészeink lovas művei mindig jelen a Királyi-várban, a Rákóczi úti kiállítóteremben, Európában, a magyar oldalon. 



De honnan ez a varázslat? 

Kézdivásárhelyen hallottam minap nagyszerű humorú barátomtól: hogyan lehet uagyanabban a témában dolgozni ha csak egy tábornyi időre is? Szerintem ez olyan, mintha 16 költő elé kitennének egy puliszkakeverőt, hogy tessék! itt van, erről írjanak verset. 

– Igen ám – vettem a labdát –, de arról a témakeverőről 16 teljesen különböző vers születne! 

Úgy vagyunk itt is és most is. Alkalmunk volt találkoznunk a teremtő képzelet erejével. Ahány ház, annyi szokás és annyi ló. Láthatunk lópiramist szent koronával és kettős kereszttel. Látok lovat, kopt kereszttel a nyakában. És arra is gondolok, hogy ha ez sem sugallja a jelképek erejét...! Látok szomorúan elgondolkodó, meditáló lovat. Látok harminc el-eltűnő lovat fénysugár és nézőszögtől függően. És ez sem a néző teremtménye, hanem a művészé, aki megalkotta. És van lószobor is –, hadd nyugtalanítsa a nézőt. 

Hát megnyugodhatunk, megnyugszom, hogy az ötvenedik INCITATO tábor is hoz majd új eszmélést stílusban, alkotó művészi képzeletben. És a 23. tábor után ha ki megéri az ötvenediket is, azt mondhatja. megérte! (A kiállítás megnyitó szövege.) 

A tábor művészei: Ábrahám Jakab, Ábrahám Imola, Bimbó Botond, Csutak Levente, Deák Barna, Deák M. Ria, Dimény András, Erőss Sándor, Gábor Balázs, Kovács Imre, Máthé Balázs, Miholcsa József, Nagy Lajos, Németh Orsolya, Sajgó Ilona, Sárosi Csaba, Simó Enikő, Tomos Tünde, Ürmös Péter, Vetró András, Vetró B.S. András, Vetró B. Zsuzsa, Vincze László, Xantus Géza, Xantus Lehel, Zavaczki Walter Levente.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Programming by: Pagelex™  |  Host by: BexHost.com